Mi az a Kiserdő és hol van?
A Határ úti, vagy más néven ferencvárosi Kiserdő a IX. és a XIX. kerület határán fekvő, a József Attila-lakótelepet és a Wekerletelepet összekötő erdősáv. Az erdő 1,3 kilométer hosszú, és 200-400 méter széles, összesen 22 hektár kiterjedésű. A környéken élő emberek, családok járnak ide, játszani a réten, kutyát sétáltatni, vagy éppen kocogni, biciklizni az erdő ösvényein.
Egy kormányzati beruházás keretein belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) egy 2×2 sávos autóút építését tervezi, éppen az erdőn keresztül – ez az új út vezetné el a megépíteni tervezett Galvani híd forgalmát az Üllői út felé. Az út megépítése a jelenleg is terhelt Határ út forgalmának háromszorosát eredményezné a régi és az új úton együttesen. Az egyre több szmog, por, a fokozódó zaj és rezgés mellett a szakértői becslések szerint 1800 fa is a beruházás áldozatául esne.
Miért van szükség az új útra?
Az új út a 2020-as évek során megépítendő Galvani hídhoz kapcsolódna. A Galvani híd a fővárosi tervekben mindeddig csupán harmadikként szerepelt az építendő hidak listáján, aktualitását az 2024-es – 2017-ben visszavont – olimpiai pályázat adta: ez a híd, illetve a hozzá kapcsolódó úthálózat kötötte volna össze az olimpiai létesítmények súlypontját jelentő észak-csepeli térséget a város többi részével. Bár az olimpiai pályázat már a múlté, a kormány továbbra is készül az összes tervezett létesítmény megépítésére: erre hivatott a Kemény Ferenc Program, valamint az ahhoz kapcsolódó Déli Városkapu projekt. Az épülőfélben lévő, vagy már befejezett létesítmények növelhetik majd az esélyeit egy esetleges későbbi olimpiai pályázatnak is.
Az új dunai átkelők szükségessége vitathatatlan, hiszen a város déli részén 10 kilométer a távolság a két legközelebbi híd között (ugyanez elmondható nagyjából északon is). A fővárosi tervekben azonban nem véletlenül élvezett elsőbbséget az úgynevezett Albertfalvai híd: míg a Galvani híd a Rákóczi hídtól kevesebb, mint 2 kilométerre épülne fel, az Albertfalvai kétszer ilyen távol, ráadásul sűrűn lakott területek, Csepel és Albertfalva között teremtene kapcsolatot. A Galvani híd előnyben részesítésére csupán az olimpiai tervezés adott okot, de a pályázat lefújását követően jogos a kérdés: nincsenek égetőbb hiányosságok Budapesten, mint a Kemény Ferenc Program jelentette stadionok, sportpályák és a hozzájuk kapcsolódó híd megépítése? A fenntartható olimpiai rendezés gondolata amúgy is azt követelné, hogy kizárólag olyan infrastrukturális beruházások valósuljanak meg, amelyekre amúgy is szüksége van a városnak.
A Galvani híd megépítése mellett hangoztatott további érv, hogy ezáltal lehetőség adódna a belvárosi Duna-hidak forgalmának átrendezésére. Ez azt jelentené, hogy az új átkelő megnyitásával tehermentesülne a Rákóczi híd, amely lehetőséget adna a Petőfi híd forgalom-csillapítására, az ottani forgalom egy részének délre tolásával. A belváros valóban szükséges forgalomcsillapítása azonban így máshol okozná a sűrűn lakott területek további terhelését és szennyezését, miközben az itt élők már így is súlyos környezeti szennyezésekkel néznek szembe: elég az éjjel-nappal zajos Nagykőrösi és Gyáli útra, vagy az Illatos úti vegyi szennyezésekre gondolni.
Abban pedig szakmai konszenzus van, hogy Budapesten csökkenteni kell az autók számát – a Balázs Mór-terv szerint 2030-ra az autóval megtett utazások arányát 35%-ról 20%-ra kell csökkenteni. Tehát bár valóban szükség van néhány hiányzó szerkezeti elem ( például egy-egy dunai átkelő) megépítésére, valójában összességében a közúti kapacitás csökkentésére van szükség városszerte.
